Még egy hónap....

Komolyan, ha végignézek a tennivalókon tisztán olyan, mintha az elmúlt 4 hónapban nem csináltam volna semmit...Pedig.

A hétvégén túléltük egy spontán legénybúcsú utórengéseit is (pedig azt terveztem, hogy arra a bizonyos napra elköltözöm otthonról). Vasárnap este 7-kor (!) már sikerült is autóba szállni.

Bizonyos fogászati beavatkozásnak hála 3 (!!) hete nem iszom kávét - ez eddig 30 évem egyik legkomolyabb kihívása:) (Ma egy picit megpihentem a munkahelyi gépem billentyűzetén.)

Egy biztos, amíg mindenki italozik majd azon a bizonyos estén, én végre MEGISZOM EGY CAPPUCCINÓT!!!

Múlt héten menyecskeruhát kerestem, és a kedves eladó hölgy megkérdezte, milyen színű lesz a dekorációm. Kicsit ingerültem közöltem vele, hogy NEM érdekel a színösszhang és NEM a szalvétához illő ruhát keresek. (elnézést kért:))

Ja és két hete tudom, hogy mélyen ülő szemeim vannak (a sminkestől) - ez is valami:)

Fárasztó ez a műfaj.....