sze
15

Ami kimaradt

| Szerző: Babek | 6:15 am

mármint a gyerekes blogból...

Gyerekek, ne menjetek ennyi időre az anyátokkal sehova!! Na, jó most dramatizálok, mert anyukám láthatóan mindent megtesz és próbál alkalmazkodni, de hát... maradjunk annyiban, hogy nem sikerül neki. Az előző lakásban rosszul volt attól, hogy a nyolcadikon lakunk és hogy 1. ő fél a magasságtól (tényleg), 2. tilos a lakásban és az épületben (így a teraszon is) cigizni, 3. nem tud főzni, mert nincs miben, 4. a világ végén vagyunk. Aztán megszokta és nem akart költözni! Szerencsére itt is tetszik neki.

De szegény unatkozik. Először ugye arra gondoltam, hogy tényleg szegény, csak a gyerekekhez tud szólni egész nap... de az az igazság, hogy az egyetemen általában én sem szólok túl sok emberhez, öt napból négyben egyedül dolgozom az irodámban és őszintén szólva élvezem. Basszus, nem is emlékszem, hogy mikor tudtam utoljára huzamos ideig nem éjszaka dolgozni. Szóval, mindegy értem, de most megismerkedett emberekkel, este megnézi az otthoni híreket, igyekszem délután haza, nem is minden nap megyek be, beszélgetünk, minden... és este mellém ül, hogy mit nézel a gépen? Azt, hogy hol van játszótér. És hol van? És raktál fel képet a facebookra? Kénytelen vagyok felrakni. Akkor meg: ki nézte meg? Jaj, azt ott XY unokája? Mutasd már! Basszus lányok, ő az igazi facebook- generáció, nem én, én egy kicsit terhesnek látom, ő meg imádja! El se hiszem. 

Aztán jön a kérés: vegyünk apunak nadrágot. Jó, vegyünk. Milyet- kérdezem. Nem tudom, jön a válasz. Jó, akkor hosszút vagy rövidet... jaj, tudod, olyat mint az a nagyon jó fehér volt neki, azt is Amerikában vettünk tíz éve. NÉzd meg az interneten, jön a kérés. DE MIT? kérdezem én, anyukám meg néz, hogy mi a baj, nézzem meg a neten, azon minden rajta van. Mission impossible, de megpróbálom, tudom, hogy Gergő nadrágjait hol vettük, megnézem van-e online boltjuk. Van, mutatom a rövid, fehér nadrágokat anyunak. NA, de hányas kell? Ja, azt nem tudja. Hát, olyan, ami elég nagynak néz ki. A neten, érted!!!

Szóval, ragozzam még? llyen lehet a fiúknak a háztartásbeli feleséggel? Pedig nem szólhatok, mert aranyos, segít, játszik a gyerekekkel, látom, hogy fárad, de nem szól, én csak dolgozzak, használjam ki... tehát messze megpróbál jófej lenni... 

Szerencsére az új lakásban van külön szobája, különben azért megőrülnék :-)))

A bejegyzés trackback címe:

https://euroatlantikapcsolat.blog.hu/api/trackback/id/tr146606687

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása