A hopeless romantic oldalam miatt reggel 5:30-ra beállítottam az ébresztőt, hogy reggel megnézzem az év esküvőjét. Azt kell mondanom, hogy mikor néztem nem voltam annyira lelkes, mint a nap többi részében (lehet, hogy csak az álmosság volt az oka). Azért amikor kapaszkodott a papa kezében (láthatóan nagyon erősen szorította amikor az oltár elé értek) legördült pár könnycsepp... Azóta már viszont teljesen eluralkodott rajtam az "én is akarok nagy esküvőt, szép ruhát és hogy apu végigkísérjen a padok között, vagy a lugasban vagy ahol lesz egyszer esküvőm". 

Amiről persze sok vicces esküvői élmény jutott eszembe... főleg Babekkel kapcsolatban... pl. a szervezésnél, hogy "nem baj, mert Mr Big Fannek sokkal rosszabb lesz", meg amikor beugrottál hozzánk a kocsiba és ott dumáltunk stb. stb. 

Húúú milyen jó lesz nektek majd Manka esküvőjén, kár, hogy én nem lehetek majd ott :-( 

Szóval ma esküvős hangulatban vagyok - de nem a "már miért vagyok megint egyedül az esküvőn", hanem a süt a nap és egyszer majd én is fogok ilyet fajtában! Szóval ma inkább alma és nem körte (míg tükörbe nem nézek) :-))))