Tegnap lejátszottuk szokásos őszi meccsünket Maczkóval.
Az egész úgy kezdődik, hogy megkapom a hírlevelet a kedvenc férfi ruhákat árusító boltunktól, hogy itt az őszi kollekció. Mondom Maczkónak: "Hurrá megyünk shoppingolni!". Mire ő mondja, hogy miért, nem kell semmi.
Mondom:-De kell nadrág!
- Minek?
- Munkába járni, hétvégére, buliba, nem lehetsz pizsamában mindig :-)
- Egy csomó nadrágom van.
- Aminek a fele már kerti nadrág, egy része kicsi, egy másik része meg nagy.
- Nem kell nadrág.
- Csak menjünk el, nézzük meg!!!!! Lehet, hogy van olyan mint a fehér, amit annyira szeretsz*....
- Na, jó...
Egy-null ide.
- (Kedvesen!) Mikor megyünk el?
- Majd.
- (kedvesen) Mikor?
- A jövő héten
- (kedvesen) Melyik nap?
- Valamikor a hétvégén
- (kedvesen) Melyik nap?
- Vasárnap.
- (még mindig kedvesen) Délelőtt gondoltad?
- (ideges hangnemben) Ne izélj már, elmegyünk vasárnap reggel, utána ebédeljünk a szüleidnél, legalább örülnek a gyereknek.
- :-))
Kettő-null ide.
Vasárnap reggel korán kikelek az ágyból, reggelit csinálok és kávét.
- (kedvesen a reggelinél) Na, akkor megyünk?
- Grgrhguhruggrrrr
De megyünk. Három-null.
Gyerek lerak szülőknél, bolt becéloz, egyenesen odamegy és...
- Itt nincs semmi, mehetünk.
- De, nézd ezt a polót!
- Nem nadrágot keresünk?
- De azt keresünk, de nézd ezt a polót! Meg ezt a nadrágot.
- Nem tetszik.
- És ez?
- Nem kell.
- És ez?
- Ronda.
- Na, de ez, ez nagyon tuti és tök jól állna, és tök szép színe van mint a szemednek és menő és munkába is lehet benne járni és
- Ok, felpróbálom
Négy-null. Lelkileg ez a meccs döntő pillanata. Amíg Maczkó bemegy és átöltözik, villámgyorsan kell cselekedni és minden használható ruhadarabot össze kell szedni (jó méretben!), és gyorsan be kell tuszkolni a fülkébe, "Ha már úgyis átöltöztél!!" harci-kiáltások közepette.
Persze nadrágot is találunk, nagyon tutit, hétvégi laza nadrágot a hétvégére. Van sötétkék és barna, nagyon tutik.
- Nézd, milyen jó nadrágok!
- Ezek???
- Ezek!
- Nekem ilyen még sose volt!!!
Ez döntő érv, de NEM SZABAD FELADNI!!!
- Majd most lesz!!!
- Nem kell!
- De próbáld fel, na, légyszi.... légyszi-légyszi-légyszi-légyszi (hangosan kell mondani, hogy mindenki hallja, hülye hangon, hogy ciki legyen)
- Grrhggrrrhgurrr
- (hangosan, lelkesedve) De jó, nagyon jól áll, tök tuti, hű, de csinos vagy, ne is vedd meg, ez olyan jó, nem engedlek benne sehova, mert még lenyúlnak, hű, nagyon tuti!!!!
- Grrggrrhhhrrr... nem kell, minek.
- Figyelj, a hétvégére, bulikba, tök jól nézne ki, nagyon fogod szeretni, hidd el!!
Nem ragozom, belemegy, hogy megveszi az egyiket. Öt-null.
- Jó, akkor én megveszem a másik szint is!
- Minek, nem kell, nehogy megvedd, ez hülyeség, nehogy már, két nadrág, ugyanolyan, felesleges pénzkidobás!!!
- Arra költöm a pénzem, amire akarom, irány a kassza!!!!
Én megveszem a kék nadrágot, ő a barnát (de még ott kell hagyni felhajtatni őket), meg két tuti pulóvert :-) (Hat-null) Ő morog, én mosolygok, távozunk.
Egy hét múlva:
- Pénteken megyek csapatépítésre, elviszem a kocsit, jó?
- Jó. Mikor indulsz?
- Korán, mert még beugrom reggel a férfi szaküzletbe.
- ???
- Hát a nadrágokért. Gondoltam pénteken a kéket veszem fel a csapatépítésre, szombaton meg a barnát.
És mosolyog. Mert örül a nadrágoknak. Szerintem egyenlített. Hat-hat.
*Trükk a Cavemanből ;-)
Utolsó kommentek