... hogyha már nagyon régóta nem sikerült fodrászhoz eljutni, akkor milyen felfokozott várakozás előzi meg ezt az eseményt. Ugye mindenkinek ismerős az érzés? De amilyen nagy a várakozás, olyan nagy a csalódás is, ha 1. sokat kell várni, 2. a fodrász siet, 3. és ami a legszörnyűbb borzasztó frizurát vág!!!! Mert megbeszéltem vele, hogy vágjon egyenes  és rövid frufrut (tehát nem asszimetrikusat és viszonylag hosszút mint eddig), de a hajam hosszán csak igazítson, mert tetszik a hosszúsága. Ehelyett vágott egy hosszú frufrut és rövid hajat. Komolyan életemben nem volt még ilyen rövid a hajam (na, jó azért nem kell megijjedni, még mindig hosszúnak minősíthető) és ilyen.... ilyen... ilyen.. izé... nem is tudom... mit ami kb. 10 éve volt divat a 40-50-es nők körében. Bbbbrrrrr!!!

De mit csinál egy nő ilyen katasztrófa esetén? Naná, hogy elmegy cipőt venni! Gondoltam, úgyis széthordtam már a kis fekete bokacsizmámat (se) és most úgyis óriási leértékelések vannak, úgyhogy igazából ez egy racionális lépés lesz. A katasztrófa súlyának megfelelően a boltban sem apróztam el a kérdést: mondtam az eladónak, hogy hozzon ki MINDEN bokacsizmát a méretemben :-)) Fel is próbáltam vagy 15 párat, ebből egy kis fekete, nőcis darab rögtön kiválasztott, a többi meg kérdéses vagy gáz volt, így a boltban maradtak. Na, és akkor az eladó előhozott egy szerintem nem túl "Rékás", de piros bokacsizmát.

Íme! Hát, nem tudtam dönteni... Mert ugye prios, ami tetszik, meg jól néz ki a farmernadrághoz. Viszont máshoz nem igazán lehet hordani, inkább hétvégi csizma, tehát korlátoltak a felhasználási lehetőségek és nem is igazán az én stílusom. Viszont említettem már, hogy piros?

Lányok, mi legyen? Vegyem vagy nem vegyem?