Mindig űr van bennem miután találkozom veletek csoportosan vagy egyesével. Merthogy veletek könnyű, megértetek (általában) vagy legalább elfogadtok én csak ritkán vannak minidrámák (az is általában az én hibám). Szóval veletek igaz barátnőkkel könnyű és jó. És amikor kapok ízelítőt belőletek elmegyek, elmentek és akkor nekem rossz.

Főleg akkor amikor barátnőnek tartott iskolatárs kiakad azon, hogy neked van esetleg lovagod és nem tud veled örülni. Aminek következtében persze te is sokkal több mindent megkérdőjelezel, mint tennéd egyébként. És a helyzetet nehéz kezelni, ami meg az én érzékeny lelkem bántja. 

Röviden: hiányoztok!