Többen már átéltétek azt az érzést, amikor arra vártok a pároddal, hogy megtörténjen az a kis biokémiai csoda, összeolvadjon az a bizonyos két kicsi sejtecske és létrejöjjön egy új élet. Mi most ugye ebben a fázisban vagyunk. Nekem ez egy nagyon izgalmas időszak! Igazából éljük az életünket ugyanúgy, mint máskor és mondogatjuk, hogy a sors majd eldönti, hogy minek kell történnie. Nem kell ezen agyalni.

De azért valahol hátul ott motoszkál az a kis remény, hogy talán már...? Mert mégiscsak vágyunk valamire. És nagyon jólesik, amikor a pasim most már minden nap kaján vigyorral megkérdezi, hogy "Na mi van, nem menstruálsz?" :)

Úgyhogy várunk türelmesen.