Leugrottunk szezonzárásra a balatoni nyaralóba, vizet elzárni, végleg téliesíteni. Nagynénémmel úgy döntöttünk, inkább szakemberre bízzuk ezt a feladatot. Én ezt a mutatványt a múlt héten már úgyis teljesítettem a családi ház kerti víztelenítésekor, így szívesen lepasszoltam. (Vasárnap este 9-kor zseblámpa fényénél gubbasztottam a vízaknában és miközben a csőfogóval matattam a meztelencsigák társaságában, csak azt tudtam hajtogatni: Miért kell nekem EZT csinálnom?! Miért NEKEM kell ezt csinálnom?! - ez a szokásos mantrám, ha férfimunkát kell végeznem és közben keserves arcot vágok...)

A vízvezetékszerelő jött, elzárt és már ott se volt. Ezt követően leültünk ebédelni és ekkor konstatáltuk, hogy nem tudunk már elmosogatni. Sebaj, műanyag tányér volt, a poharakat meg majd ideiglenesen elöblítjük a Balatonban. Erre önként jelentkeztem.

Poharakkal felszerelkezve megindultam a lejárón és ahogy ennek lennie kell, az utolsó lépcsőfokon megcsúsztam! Poharat eldobtam és nem tudom, hogyan, de valahogy sikerült az egyensúlyomat egy lábon a Balatonban állva visszanyernem. Cipőstül, ruhástul, 7 fokos vízben... Brrrr! Nagynéném a sikolyomra a segítségemre érkezett és nem tudta, nevessen vagy szörnyülködjön. Amíg elszaladt egy törülközőért, levettem a száraz cipőt és zoknit is és begázoltam a vízbe, hogy megkeressem a poharat. Megtaláltam :)

Váltócipő nem volt nálunk a méretemben, így a hajszárítóval próbálkoztam némi szárítgatással. Ez legalább felmelegítette a cipőmet, így amikor nejlon zacsiba bújtatott (!) lábbal visszabújtam, egész kellemes volt. A nadrágszár már esélytelenebb volt.

Családi hagyomány, hogy a lellei cukrászdába betérünk szezonnyitáskor és -záráskor. Ez nem volt másképp ma sem. Nos, én érdekes látványt nyújtottam: a cipőm cuppogott, a nejlon zacsi szerencsére nem látszott ki a nadrág alól, de a nadrágszáram majdnem térdig vizes volt... Gyorsan rendeltem egy szelet tortát, egy islert és kávét és elbújtam egy sarki asztalnál. Mire Pestre értünk, meg is száradt a nadrágom.

És mi ebből a tanulság? Plié, mikor fogsz már felnőni?!!! Rátok, anyukákra gondoltam, hogy bezzeg ti már felelősségteljesen másokat neveltek fel én meg még magamra sem tudok vigyázni.