A szigorú nevelési szigor langyulni kezdett... Időnként meg is jegyezzük itthon egy-egy ringatás közben összenézve: basszus, azt hiszem elkurvultunk... no de így van ez, megmondtátok:) Ma volt a kötelező oltás, ami után nincs kegyelem, csak ordítás... Babucit ma mérte le a védőnő és megállapítottuk, hogy a 3. hónap végére sikerült megkétszerezni a súlyát (a 6. hónapra kellett volna) és múltkor az abc-ben pedig a biztonsági őr "De aranyos kis golyó"-nak nevezte Babucit:(. A frizurája pedig még mindig olyan, mintha esténként a 220-ba nyúlkálna, hiába lapítgatom, mindenkinek feltűnik. Sapit pedig a meleg miatt nem adok rá. Jajjjj, jajjj, de jó is anyukának lenni:(  De mindezek ellenére szerintem gyönyörű a babánk:)