Túl vagyok a szülői látogatáson. Jelentem kevés vér folyt, a lakásom rendben és ragyog. Már csak ablakot kéne mosni, amit Anyukám megcsinált volna, ha meg nem fenyegetem, hogy vagy ő vagy az ablak ki fog esni... Van új virágom, egy-két újabb konyhai eszközöm. Sok új helyen jártam én is, mert sikerült olyan helyekre mennünk ahova eddig nem jutottam el - alapvetően Brooklynban (Williamsburg és B. Heights). De persze megmutattam, hogy mit hol szoktam csinálni, hogy megnyugodjanak a kedélyek és a jövőben kevesebb kérdés legyen, illetve csak annyit kelljen válaszolnom, hogy "tudod, ott a sarkon a táskás mellett". Mert ugyebár a táskás mindig jó támpont.

S.Pötyi figyelmébe. Jó édesanyámmal pontot tettünk egy nagyon régi ügy végére. Vagy legalább is ...-ot, de ami fontos, hogy beszéltünk róla. Nem volt tökéletes a helyválasztás, nem beszéltünk ki mindent, de legalább elmondtam, hogy mi a baj, mi bánt engem évek óta. Azt hiszem megértette, most még emészti. Tippem, hogy valamikor amikor otthon leszek lesz második körös beszélgetés itt. Megérte, még ha nem volt könnyű, akkor is. Érdekes dolgokat tudtam meg én is.

A londoni különítmény is aranyos volt, bár jobb lett volna ha nem egyszerre vannak itt a szülőkkel, de hát most így alakult. Megérkeztek két kis húzható bőrönddel - kérdeztem is, hogy ezt hogy gondolták - de ők nem akarnak vásárolni... 4 új cipő, 15 új felső, két farmet, sok sok babaruha unokaöcsiknek és unokahugoknank... és egy új bőrönd :-) Ez a tanulság, mindenkinek aki ide jön... Lisát meg lehet kérdezni erről, ő már tapasztalta!!!